Gedó György neve egyet jelent a magyar ökölvívás egyik legfényesebb fejezetével. Az 1949. április 23-án, Újpesten született sportoló nem csupán a ringben bizonyította kivételes tehetségét, hanem edzőként is maradandót alkotott. A boksz iránti szeretete már gyermekkorában megmutatkozott, amikor a Békéscsabára költözött család küzdelmes mindennapjai között edzéseire járt. Amikor a kezdetekről, és gyermekkoráról mesél, azzal nem csupán saját pályája elejét idézi meg, hanem azt is, hogy milyen volt gyermeknek lenni az ötvenes években, Kelet-Magyarországon, hogyan lehetett talpon maradni azokban a nehéz időkben, főleg egy olyan család gyermekeként, amely anyagilag finoman szólva is nagy kihívásokkal küszködött. A nem túl fényes hétköznapokból a sport jelentette a kiutat, illetve az a fantasztikus nevelés, amelyben Adler Zsiga bácsi, a magyar ökölvívás legendás edzője részesítette Gedó Györgyöt. Nem csoda hát, hogy később négy olimpián képviselte Magyarországot, a legnagyobb diadalt pedig az 1972-es müncheni játékok hozták meg számára, ahol papírsúlyban aranyérmet szerzett. Ez a győzelem a magyar olimpiai éremtábla 101. aranyát jelentette.
Gedó nem csupán egy olimpiai bajnok, hanem egy rendkívüli küzdőszellemű sportember, aki 597 hivatalos mérkőzéséből mindössze 11-et veszített el, győzelmi mutatója pedig elképesztő, 98%-os.
Pályafutása után sem hagyta el a sportágat, edzőként továbbra is segítette az utánpótlás fejlődését, tapasztalataival és tudásával gazdagítva a magyar ökölvívást.
Ha Ön is szeretné első kézből megismerni Gedó György pályájának legizgalmasabb és legmókásabb történeteit, akkor mindenképpen tartson velünk február 13-án, csütörtök eset, a Dunán, ahol az ország showmestere, Fábry Sándor faggatja ki ezekről München olimpiai bajnokát. Azt már most megígérhetjük, hogy kiválóan fog szórakozni!
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | |||||
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
31 |
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 |
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | 4 | |||
5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 |
12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 |
19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 |
26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
A századik adásban a showmester rácsodálkozott a magyar borokra. Sokan vannak, finomak és szépek, azt gondolta, jól van ez így.
De hogy minden üveg mögött ott duruzsol néhány szomelié, azt már túlzásnak vélte. Annál is inkább, mert a családi Kincses Kalendáriumból úgy tudta, hogy a jó bornak egy szomelié is sok.
Na de mi van nemzeti italunkkal, a vízzel?!
Azt ki mondja meg, mit és hogyan élvezzünk benne?
A felismert hiány huzatában, a showmester jelentőségében csak a rezsicsökkentéshez hasonlítható lépésre szánta el magát, amikor megteremtette Magyarország, sőt Európa, sőt a Világ első vízszomeliéját.
A Mester az alkotói magány teljes zárójelbe tételével, előbb a büfében majd a színfalak mögött spontán létrejött szakértői kollektíva valamint két csínos múzsa támogatásával, mondhatni ecsetvezetésével vetette vászonra egyedülálló Fábry-vízióit.
A látomás megragadásának és rapid rögzítésének csak a hajszárító teljesítménye szab határt.
A mű elkészült, az Alkotó mégsem pihen.
Szóban is leleplezi a képet.