„Nyolcadikos koromban megcsináltam életem legelső rádióját, a detektorosat, amelyhez a szomszéd adott alkatrészeket. Felvittem az iskolába, és a tanárom mindjárt két ötöst adott nekem érte, dicséretképpen. Később, nyolcadikos korom után, tovább bütyköltem a rádiókat, csináltam egylámpás rádiót, kétlámpásosat, telepeset, hálózati készüléket, szóval fokozatosan, egyre bonyolultabbakat.
Aztán híre ment itt a faluban, hogy tán-tán ez a Csige még meg tudja szervizelni az idősebb emberek készülékét, és elkezdték őket javításra hozni. Volt, amit nem tudtam megjavítani, volt, ami itt maradt, úgyhogy gyűltek a rádiók.
Majd 1965-ben leérettségiztem. Addig négy éven át kollégista voltam, nem tudtam annyira foglalkozni a rádiókkal. Hajdúszoboszlón jártam gimibe. Úgyhogy igazából ’65-től számítom a gyűjtést. Nem olyan rámenős gyűjtés volt ez, de úgy szép lassan, gyarapodott a kollekció. Aztán egyszer már nem csak a technikai érdekességek tűntek fel nekem a rádiókkal kapcsolatban, hanem hogy „jaj, de szépek ezek a készülékek!”, és attól kezdve már máshogy néztem rájuk.
Tulajdonképpen közel 60 éve gyűjtögetem őket, szép lassan.” - meséli el Csige József úr annak a történetét, hogyan gyűlt össze kollekciójában nyolcszáz körüli rádió, magnó, és egyéb híradástechnikai készülék, amelyeket a saját, családi ingatlanján álló épületben múzeummá is rendezett.
A balmazújvárosi gyűjtemény előzetes bejelentkezés után bárki számára szabadon látogatható, Csige úr pedig egy nagyon izgalmas tárlatvezetést is biztosít az érdeklődőknek. Gyűjteménye legkülönlegesebb darabjait a Fábry következő, január 16-i adásában Ön is megtekintheti, ha csütörtök este a Dunára kapcsol.
Igazi technikatörténeti csodákkal találkozhat, ezt tehát igazán kár lenne kihagynia!”
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | |||||
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 |
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | |||||
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
31 |
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 |
A századik adásban a showmester rácsodálkozott a magyar borokra. Sokan vannak, finomak és szépek, azt gondolta, jól van ez így.
De hogy minden üveg mögött ott duruzsol néhány szomelié, azt már túlzásnak vélte. Annál is inkább, mert a családi Kincses Kalendáriumból úgy tudta, hogy a jó bornak egy szomelié is sok.
Na de mi van nemzeti italunkkal, a vízzel?!
Azt ki mondja meg, mit és hogyan élvezzünk benne?
A felismert hiány huzatában, a showmester jelentőségében csak a rezsicsökkentéshez hasonlítható lépésre szánta el magát, amikor megteremtette Magyarország, sőt Európa, sőt a Világ első vízszomeliéját.
A Mester az alkotói magány teljes zárójelbe tételével, előbb a büfében majd a színfalak mögött spontán létrejött szakértői kollektíva valamint két csínos múzsa támogatásával, mondhatni ecsetvezetésével vetette vászonra egyedülálló Fábry-vízióit.
A látomás megragadásának és rapid rögzítésének csak a hajszárító teljesítménye szab határt.
A mű elkészült, az Alkotó mégsem pihen.
Szóban is leleplezi a képet.