Az idén 33 éves Magyar Királyi Koronaőrök Egyesülete több kiemelt évfordulót is jegyez 2024-ben, amelyek a magyar államiság legfőbb jelképéhez, a Szent Koronához kapcsolódnak.
560 évvel ezelőtt, 1464-ben Hunyadi Mátyás király koronázását követően törvényileg felállította a koronaőrség intézményét, amely egészen 1945-ig működött. Ez a különleges faladatot ellátó testület volt hivatva minden időben őrizni és védeni a Szent Koronát és a hozzá tartozó koronázási jelvényeket – nélkülük napjainkban nem büszkélkedhetnénk Európa egyik legősibb beavató koronájával, vagy éppen a jogarral és az országalmával.
80 évvel ezelőtt, 1944 végén a közeledő front elől kellett a Szent Koronát menekíteni a Budai Vár koronaőrző páncélterméből, először Veszprémbe, majd Kőszegre és Velembe, hogy ne kerüljön szovjet kézre. 1945 márciusában Velemből hagyta el – szintén 33 évre – a Szent Korona Magyarországot, és csak 1978 januárjában tért haza.
A koronaőrök – a hagyományőrző feladatokon kívül – rendszeres résztvevői a júliusi rendőrtiszt-avatásnak, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-napi körmenetnek, illetve az augusztus 20-ához kapcsolódó budapesti állami ünnepnek, és jelentősen hozzájárultak a 2020-ban újjáépített Aranyvonat munkálataihoz is, amelynek eredetije 1938-1941-ben a Szent Jobbot hordozta körül az országban.
A koronaőrök képviseletében Woth Imre és Nagy László István érkezik Fábry Sándorhoz a következő adásban, amelynek Ön is részese lehet, ha a Dunára kapcsol december 5-én, csütörtökön.
Ezt biztosan kár lenne kihagynia!
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | |||||
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 |
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | |||||
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
31 |
A századik adásban a showmester rácsodálkozott a magyar borokra. Sokan vannak, finomak és szépek, azt gondolta, jól van ez így.
De hogy minden üveg mögött ott duruzsol néhány szomelié, azt már túlzásnak vélte. Annál is inkább, mert a családi Kincses Kalendáriumból úgy tudta, hogy a jó bornak egy szomelié is sok.
Na de mi van nemzeti italunkkal, a vízzel?!
Azt ki mondja meg, mit és hogyan élvezzünk benne?
A felismert hiány huzatában, a showmester jelentőségében csak a rezsicsökkentéshez hasonlítható lépésre szánta el magát, amikor megteremtette Magyarország, sőt Európa, sőt a Világ első vízszomeliéját.
A Mester az alkotói magány teljes zárójelbe tételével, előbb a büfében majd a színfalak mögött spontán létrejött szakértői kollektíva valamint két csínos múzsa támogatásával, mondhatni ecsetvezetésével vetette vászonra egyedülálló Fábry-vízióit.
A látomás megragadásának és rapid rögzítésének csak a hajszárító teljesítménye szab határt.
A mű elkészült, az Alkotó mégsem pihen.
Szóban is leleplezi a képet.