Ternovszky Bélát senkinek sem kell bemutatni, még kevésbé azokat az alkotásait, amelyek révén országos ismertségre tett szert: Gusztáv, a Mézga család, Macskafogó, Pumukli -, hogy csak néhány olyan rajzfilmcímet említsünk, amelyek a nevéhez fűződnek. Pedig egyáltalán nem filmrajzolónak, sokkal inkább festőművésznek készült, amikor bekerült a Pannónia Filmstúdióba: „a Pannóniában épp indult egy amerikai sorozat, az Artúr, és ehhez kerestek munkatársakat. Kijöttek a Kisképzőbe, és a végzősöket hívták be próbamunkára. Mivel engem elsőre nem vettek fel a főiskolára, és amúgy is várni kellett a következő felvételire, ez jó lehetőségnek tűnt. Sokan ilyenkor fizikai munkát vállaltak, hogy jó pontokat szerezzenek a felvételihez, mert a melósmúltat honorálták, de nekem a rajzfilm ennél sokkal szimpatikusabbnak tűnt, annak ellenére, hogy akkor még lenéztem a rajzfilmeseket: mi már „művészek” voltunk, „föstőnek” gondoltuk magunkat, rongyos köpenyben, toprongyosan, nyakig festékesen éltük a mindennapjainkat, mert akkor az volt a menő. Ehhez képest a rajzfilmnél tűhegyes ceruzával kellett pauszpapírra dolgozni, hibátlanul, és ha a kéz izzadságától a pausz felhullámosodott, már visszadobták, hogy az nem jó. Szóval steril, szinte műszaki pontossággal kellett dolgozni. Semmi vázlat? Semmi kusza firkálás, vagy legalább egy kis maszat? De nem, az nem lehetett, szóval ez nem nagyon egyezett a művészi önképemmel, viszont a közeg fantasztikus volt. A Pannónia, ahol együtt voltunk a szinkronnal, egy lüktető kulturális központ volt. A büfébe színészek jártak be, mi fiatalok tátott szájjal bámultuk őket – Domján Editet, Darvas Ivánt, Latinovitsot. Ezért akár naponta többször is lementünk a büfébe.” Hogy miként folytatódott Ternovszky Béla története, azt a Fábry következő adásából tudhatja meg, február 26-án, csütörtök este, a Dunán, ahol természetesen a rajzfilmjei és a pannóniás sztorik is előkerülnek, úgyhogy igazán jól fog szórakozni, ha velünk tart a képernyő előtt ülve!
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
| 1 | ||||||
| 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
| 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
| 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
| 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
| 30 | 31 |
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
| 27 | 28 | 29 | 30 |
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
| 1 | 2 | 3 | ||||
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
A századik adásban a showmester rácsodálkozott a magyar borokra. Sokan vannak, finomak és szépek, azt gondolta, jól van ez így.
De hogy minden üveg mögött ott duruzsol néhány szomelié, azt már túlzásnak vélte. Annál is inkább, mert a családi Kincses Kalendáriumból úgy tudta, hogy a jó bornak egy szomelié is sok.
Na de mi van nemzeti italunkkal, a vízzel?!
Azt ki mondja meg, mit és hogyan élvezzünk benne?
A felismert hiány huzatában, a showmester jelentőségében csak a rezsicsökkentéshez hasonlítható lépésre szánta el magát, amikor megteremtette Magyarország, sőt Európa, sőt a Világ első vízszomeliéját.
A Mester az alkotói magány teljes zárójelbe tételével, előbb a büfében majd a színfalak mögött spontán létrejött szakértői kollektíva valamint két csínos múzsa támogatásával, mondhatni ecsetvezetésével vetette vászonra egyedülálló Fábry-vízióit.
A látomás megragadásának és rapid rögzítésének csak a hajszárító teljesítménye szab határt.
A mű elkészült, az Alkotó mégsem pihen.
Szóban is leleplezi a képet.