A Carte Rouge – Vörös térkép című, 2024 tavaszán bemutatott dokumentum-játékfilm a magyar történelem egyik legmeghatározóbb, máig feldolgozatlan traumáját, a trianoni békediktátum előzményeit és a magyar delegáció küzdelmét mutatja be – rendhagyó, személyes és mégis objektív módon. Az alkotás két meghatározó személyisége, Gerebics Sándor rendező-producer és Szalóczy Pál forgatókönyvíró-narrátor, külön-külön is a magyar kulturális élet sokoldalú, elismert alkotói, együttműködésük pedig egyedülálló filmélményt eredményezett.
Gerebics Sándor a magyar dokumentum- és játékfilm, valamint a televíziós műfajok egyik legsokoldalúbb alkotója. Pályája során rendezőként, producerként, forgatókönyvíróként, műsorvezetőként, és fotográfusként is dolgozott. Első nagy sikereit társadalmi érzékenységű dokumentumfilmjeivel (Visszaúton, Visszaúton 2) érte el, amelyek nemzetközi elismeréseket is hoztak számára. Később Frank Zappáról szóló kultfilmje (Zappapest), világsztárokkal készített interjúsorozata, valamint a magyar és nemzetközi zenei, színházi, kulturális életet bemutató filmjei révén vált ismertté.
Szalóczy Pál legendás rádió- és tévébemondó, újságíró, riporter, Kazinczy-díjas előadóművész. Mély orgánuma generációk számára vált ismerőssé, legyen szó a budapesti metró vagy a MÁV utastájékoztatásáról, rádió- és tévéműsorokról, vagy éppen hangoskönyvekről. Több könyvet írt a magyar rádiózás történetéről, közéleti témákról és krimiket is publikált. A Carte Rouge ötlete is tőle származik: Apponyi Albert párizsi beszédének hiteles megszólaltatása inspirálta, hogy a történetet filmre vigyék. A filmben nemcsak forgatókönyvíróként, hanem Apponyi gróf hangjaként is közreműködik, hitelesen közvetítve a korszak drámáját és dilemmáit. A film 1918-tól követi végig a magyar delegáció útját, kiemelve Teleki Pál és Apponyi Albert szerepét a Kárpát-medence etnikai viszonyait bemutató vörös térkép (Carte Rouge) elkészítésében és bemutatásában. A mű célja, hogy a történelmi eseményeket objektíven, pátosz nélkül, mégis átélhetően mutassa be, közelebb hozva a múlt nagy alakjait a mai közönséghez. A két narrátor – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál – révén a film egyszerre kínál külső és belső nézőpontot, miközben archív felvételek és játékfilmes jelenetek teszik átélhetővé a korszakot.
Hogy mindez hogyan valósult meg, és milyen kalandokban volt közben részük az alkotóknak, azt Ön is első kézből, tőlük maguktól tudhatja meg a Fábry következő epizódjában, június 19-én, csütörtök este, a Dunán. Ki ne hagyja!
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 31 |
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | ||||
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 |
29 | 30 |
A századik adásban a showmester rácsodálkozott a magyar borokra. Sokan vannak, finomak és szépek, azt gondolta, jól van ez így.
De hogy minden üveg mögött ott duruzsol néhány szomelié, azt már túlzásnak vélte. Annál is inkább, mert a családi Kincses Kalendáriumból úgy tudta, hogy a jó bornak egy szomelié is sok.
Na de mi van nemzeti italunkkal, a vízzel?!
Azt ki mondja meg, mit és hogyan élvezzünk benne?
A felismert hiány huzatában, a showmester jelentőségében csak a rezsicsökkentéshez hasonlítható lépésre szánta el magát, amikor megteremtette Magyarország, sőt Európa, sőt a Világ első vízszomeliéját.
A Mester az alkotói magány teljes zárójelbe tételével, előbb a büfében majd a színfalak mögött spontán létrejött szakértői kollektíva valamint két csínos múzsa támogatásával, mondhatni ecsetvezetésével vetette vászonra egyedülálló Fábry-vízióit.
A látomás megragadásának és rapid rögzítésének csak a hajszárító teljesítménye szab határt.
A mű elkészült, az Alkotó mégsem pihen.
Szóban is leleplezi a képet.