Fűzy Gábor, a bárzene legendás alakja, több mint öt évtizede meghatározó szereplője Budapest éjszakai életének. Méltán nevezik a bárzongoristák „utolsó mohikánjának”, aki generációkon átívelően adta tovább a klasszikus élő zene varázsát.
1944-ben született Budapesten, és zenei pályafutása a gyermekkorában hallott tánczenék hatására indult el.
Első szerződését 1963-ban kapta, és hamar rájött, hogy a bárzongorista feladata nem csupán zenélni, hanem az emberek érzéseire, hangulatára is figyelni.
Karrierje során olyan ikonikus helyeken zenélt, mint a Búsuló Juhász és a híres Pipacs Bár, ahol több mint két évtizeden át szórakoztatta a közönséget. Számos híresség fordult meg a fellépésein, Alfonzótól Latinovits Zoltánig, miközben ő maga is az éjszakai élet emblematikus figurájává vált.
Fűzy Gábor zenei repertoárja rendkívül széleskörű: a klasszikus magyar nótáktól kezdve a nemzetközi örökzöldekig terjed, és mindig a közönség igényeihez igazítja az estét. A bárzene iránti szenvedélye nem csak a zongora mögött nyilvánul meg, hiszen jelenleg egy alapítvány létrehozásán fáradozik, amelynek célja, hogy a bárzene hagyományait továbbadja a fiatalabb generációknak, decemberben esedékes, nyolcvanadik születésnapján pedig a Kongresszusi Központot tölti majd meg egy koncert erejéig, a műfaj rajongóival.
Ha Ön is kíváncsi 1001 budapesti éjszaka valóban megtörtént meséjére, amelynek főszereplői a legkiválóbb művészeink, üzletemberek, sportolók, akkor mindenképpen tartson velünk október 24-én, csütörtök este, a Dunán, hiszen ott nem csupán Fűzy Gábor történeteit ismerheti meg, de hamisítatlan bárhangulatban is részesülhet, amelyhez a dallamokat ki más is szolgáltatná, mint maga Fűzy Gábor. Tartson velünk, és szerezzen magának egy igazán felhőtlen estét!
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | ||||
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | ||||||
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
30 | 31 |
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
A századik adásban a showmester rácsodálkozott a magyar borokra. Sokan vannak, finomak és szépek, azt gondolta, jól van ez így.
De hogy minden üveg mögött ott duruzsol néhány szomelié, azt már túlzásnak vélte. Annál is inkább, mert a családi Kincses Kalendáriumból úgy tudta, hogy a jó bornak egy szomelié is sok.
Na de mi van nemzeti italunkkal, a vízzel?!
Azt ki mondja meg, mit és hogyan élvezzünk benne?
A felismert hiány huzatában, a showmester jelentőségében csak a rezsicsökkentéshez hasonlítható lépésre szánta el magát, amikor megteremtette Magyarország, sőt Európa, sőt a Világ első vízszomeliéját.
A Mester az alkotói magány teljes zárójelbe tételével, előbb a büfében majd a színfalak mögött spontán létrejött szakértői kollektíva valamint két csínos múzsa támogatásával, mondhatni ecsetvezetésével vetette vászonra egyedülálló Fábry-vízióit.
A látomás megragadásának és rapid rögzítésének csak a hajszárító teljesítménye szab határt.
A mű elkészült, az Alkotó mégsem pihen.
Szóban is leleplezi a képet.