Eljutott oda, ahová csak nagyon kevesen, ráadásul mindenhová vitte magával a fényképezőgépét is, ennek köszönhetően mi is átélhetjük, történetei révén, azokat a kalandokat, amelyeket Tandel Eszter örökített meg a nomád népekről.
„Inkább azt mondom, hogy a téma talált meg engem, nem én a témát, bár a különféle kultúrák engem mindig is érdekeltek, már gyerekkorom óta.” - meséli Eszter a kezdetekről. „Nem tudom hány éves lehettem, de még Kolozsváron, ahol laktunk, én magam ugyanis kolozsvári vagyok, néztem ki az ablakon, tanultam délután... Tél lehetett, mert nem volt késő, de már sötét volt. Tőlünk nem messze, sátoros cigányok tábort vertek egy építkezési telepen, és láttam a tüzet, amit raktak. Én pedig nem viszolyogtam tőlük, sokkal inkább kíváncsi voltam, hogy miért akarnak manapság így élni emberek, hogy nincs házuk, vagy lakásuk. Akkor a sátoros, úgy mondjam, nomád kultúrák, szöget vertek a fejembe, de különösebben nem foglalkoztam még akkor ezzel a kérdéssel. Viszont, mivel fényképészként dolgozok több mint tíz éve, egy idő után, a dokumentarista fényképészet felé kezdtem kacsingatni, majd megismerkedtem egy kasmíri származású dokumentarista fényképésszel. És egy több, mint fél éves mentorship után, egy olyan lehetőséget ajánlott fel, hogy vele tartsak egy expedícióra, amit akkor már egy jó ideje szervezett, és eredetileg egy ausztrál fényképész kellett volna elkísérje, de az visszamondta a részvételt. Így kerültem el Ladakba…”
Az említett tájegység Indiában található, nagyrészt négyezer méter fölötti magasságban, így ott már novemberben is mínusz harminc fok van, a nomádok mégis remekül elvannak a sátraikban.
Hogy Eszter miként alkalmazkodott a hihetetlen körülményekhez, miként élnek az ottani emberek, illetve milyen kalandok érték további útjain, hiszen járt Mongóliában és a kirgizek között, azt Ön is első kézből tudhatja meg a Fábry következő, szeptember 26-án, csütörtök este, a Dunán képernyőre kerülő műsorából, amelyben természetesen Tandel Eszter csodálatos fotográfiáit is megtekintheti.
Higgye el, ezt igazán kár lenne kihagynia!
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 |
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | 4 | |||
5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 |
12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 |
19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 |
26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | ||||||
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
30 |
A századik adásban a showmester rácsodálkozott a magyar borokra. Sokan vannak, finomak és szépek, azt gondolta, jól van ez így.
De hogy minden üveg mögött ott duruzsol néhány szomelié, azt már túlzásnak vélte. Annál is inkább, mert a családi Kincses Kalendáriumból úgy tudta, hogy a jó bornak egy szomelié is sok.
Na de mi van nemzeti italunkkal, a vízzel?!
Azt ki mondja meg, mit és hogyan élvezzünk benne?
A felismert hiány huzatában, a showmester jelentőségében csak a rezsicsökkentéshez hasonlítható lépésre szánta el magát, amikor megteremtette Magyarország, sőt Európa, sőt a Világ első vízszomeliéját.
A Mester az alkotói magány teljes zárójelbe tételével, előbb a büfében majd a színfalak mögött spontán létrejött szakértői kollektíva valamint két csínos múzsa támogatásával, mondhatni ecsetvezetésével vetette vászonra egyedülálló Fábry-vízióit.
A látomás megragadásának és rapid rögzítésének csak a hajszárító teljesítménye szab határt.
A mű elkészült, az Alkotó mégsem pihen.
Szóban is leleplezi a képet.